A Szent János-rendű keresztes lovagok voltak az elsők, akik felfedezték Szerencs forrásainak jótékony hatását, és azt felhasználva gyógyítottak. Rákóczi Zsigmond, a vár újjáépítője szerint azért is választotta lakhelyül Szerencset, mert gyakran vette igénybe e gyógyvizet.
II. Rákóczi Ferenc is hasonló egészségügyi problémák miatt látogatta előszeretettel a vidéki birtokán fekvő szerencsi fürdő kén-, jód- és vastartalmú vizét. A XIX. században külön kultusza lett a fürdőbe, gyógyfürdőbe járásnak, sorra épültek az ország közfürdői. Szerencs melegvizes fürdője nagyon kezdetleges körülmények között működött az 1890-es évek elején, ezért 1899-ben úgy döntöttek, hogy egy komolyabb fürdőt építtettnek.
Kisebb-nagyobb viszontagságok után 1910 nyarára elkészült a régen áhított községi fürdő szecessziós épülete, melyet használatra átadtak a nagyközönségnek. A fürdő népszerűségét fokozta az a tény, mely szerint hivatalosan nem volt gyógyfürdőnek deklarálva, de tapasztalat, szájhagyomány alapján mindinkább elterjedt kénes vizének áldásos hatása.
A szerencsi fürdő a hatvanas évektől kezdve egyre veszített jelentőségéből, végül a leromló, pusztuló épületet a '70-es években bezárták. A város közepén álló, történelmi éveket megélt fürdő épületének megmentése, felújítása, hasznosítása épp időben, az utolsó órákban kezdődött meg. 2007-ben megújult és környezetében is megszépült a szerencsi községi fürdő. A régi pompájában díszelgő, közel százéves épület fürdő és wellnessházként szolgálja a város lakosságát és a településre érkező turistákat.
Szolgáltatások:
- úszómedence
- pezsgőfürdő
- sókamra
- aromaterápiás gőzkabin
- szolárium
- infrakabin
- fallabda-pálya
- finn szauna
- merülőmedence
Nyitva tartás:
Hétfő-Csütörtök 10-21 h
Péntek-Vasárnap 10-22 h
